A MŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS ÉLET KITÜNTETÉSEI

A XIX. század elején a civil ezen belül a művészeti és tudományos érdemek elismerése is előtérbe került.
V. Ferdinánd 1835 júliusában
LITERIS ET ARTIBUS felirattal
olyan érmeket, melyekkel kimondottan a művészeti, irodalmi illetve tudományos teljesítményeket kívánta jutalmazni.

Ferenc József fenntartotta ezen érmek adományozását.


A Diszjelvény a művészetért és tudományért elnevezésű kitüntetést 1887 augusztus 18-án alapította Ferenc József.


A kitüntetettek között találjuk:
Herczeg Ferenc(1916)
Benczúr Gyula(1887), Szinnyei-Merse Pál (1916)
Hauszmann Alajos(1896), Schulek Frigyes(1916)
Than Károly, báró Eötvös Lóránd (1907) nevét.

MAGYAR CORVIN-LÁNC

 1930 október 11-én alapította Magyarország Kormányzója a magyar tudomány, irodalom és művészet terén, valamint a magyar művelődés fellendítése körül szerzett kimagasló érdemek látható elismeréseként a
Corvin-láncot, melynek 12 (1940-től 15) és a
Corvin-koszorút melynek 60 (1940-től 80)
tulajdonosa lehetett.
Az érem tervezője: Helbing Ferenc

A kitüntetettek névsora.



Külföldiek részére a
CORVIN-DÍSZJELVÉNYT adományozták 		MAGYAR CORVIN-KOSZORÚ




Ez a kitüntetés is "nem kívánatos" lett a világháború után. Életrajzi lexikonok , életrajzok meg sem említették, ha valaki megkapta ezt a kitüntetést.
Pedig többen a Corvin lánc (koszorú) tulajdonosai közül később Kossuth díjat is kaptak.
Fanyalgó, hangulatkeltő írások és hivatkozások viszont gyakran megjelentek, főleg azután, hogy 1989 után tervbe vették a kitüntetés újbóli adományozását.

Az 1989 utáni időszakban a magyar kitüntetés hagyományaihoz való visszatérésre találunk példákat.
A kitüntetésrendszer módosítására biztos többször sor fog kerülni. A Corvin koszorú életre hívása is szóba került már a Parlamentben 1996-ban.

1999-ben ismét napirendre került az, hogy Corvin koszorú néven újra kitüntetést alapítsanak a tudományos és művészeti élet kiemelkedő képviselőinek jutalmazására.
Érdemes megnézni, milyen vajúdás előzi meg egy-egy kitüntetés (újra) alapítást.

2001 augusztusában kiosztották az első Corvin láncokat.

A kitüntetés újraalapítása után számos fanyalgó, támadó és hazugságot tartalmazó cikk jelent meg a korabeli "sajtó"ban.
Példakén
Budapest. Teller Ede kapja meg elsőként az újraélesztett Corvin-lánc kitüntetést, amelyet Várhegyi Attila, a magyar kulturális tárca politikai államtitkára nyújt át kedden, San Franciscóban az idős tudósnak - közölte a Népszabadság. A Horthy-korszak legmagasabb tudományos-kulturális kitüntetését annak idején Teller - zsidó származása miatt - nem kaphatta volna meg.
http://www.hhrf.org/ujszo/2001/186/panorama.htm

Ami pedig Teller politikai szerepvállalását illeti, ...., vagy elfogad egy olyan díjat, amelyet alapításakor zsidó származása miatt nem kaphatott volna meg, de úgy vélem, éppen ennyire legitim vélemény az is, ha én történetesen nem rokonszenvezek az ilyesmivel.
Vásárhelyi Mária
http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=AGORA0341&article=2003-1013-1121-48AUVA

Ajánlom a fentiek megfogalmazóinak, hogy vessék egybe az 1929-ben kiadott Zsidó lexikon adatait a Corvin lánc, Corvin koszorú kitüntetettjeinek névsorával. 10 azaz tíz személy neve mindkét helyen megtalálható - ennyit a fenti megállapítások igazságtartalmáról.


A Magyar Országgyűlés 1948. XVIII. törvénycikkével alapította és a centenárium alkalmából először adományozta a KOSSUTH - DÍJ - at.
Ma a 1990. évi XII. TÖRVÉNY szabályozása a mérvadó.
Az első kitüntetettek között posztumusz Kossuth-díjjal ismerték el József Attila, Bartók Béla és Derkovits Gyula életművét.

A megalapításakor azt szerették volna a díj alapítói hogy évente 25 darab, húszezer forintos és ötven darab tízezer forintos díjat adjanak át az arra legérdemesebbeknek. Művészeknek, tudósoknak, munkásoknak és parasztoknak. A díj összege időről időre emelkedett, 1975-től nyolcvanezer forintra, 1985-től százezer forintra, s jelenleg (az 1990-ben megalkotott törvénymódosítás szerint) a pénzjutalom a mindenkori magyar éves átlagfizetés ötszöröse.

1963-ig két fokozatban, majd 1963. évi 36.sz tvr. alapján négy fokozatban adományozták, ekkor alapították az ÁLLAMI - DÍJ - at is, megkülönböztetendő a művész és tudományos teljesítmények elismerésére adható díjakat.
Majd 1990-től a tudományos élet kiemelkedő képviselőinek az elismerést SZÉCHENYI - DÍJ - jal fejezték ki.


A csillag 1990-ben lekerült a díjról, az ágakat összefogó piros szalagot nemzeti színű váltotta föl.

A 2000-ben kihirdetett XI. törvénnyel módosított magyar kitüntetésrendszer változást hozott a Kossuth- és Széchenyi díjjal kapcsolatban is.

A Kossuth- és a Széchenyi-díj 89 milliméter magas bronzból készült, aranyozott, Kossuth Lajos, illetve Széchenyi István alakját formázó kisplasztikai alkotás. A szobor talapzata 255 milliméter magas, 40 milliméter átmérőjű rézből készült henger, amelynek a szobrot tartó felső része aranyozott, az alsó (oklevéltartó) része ezüstözött.

(MTI-foto)
Mindkét kitüntetés mellé egy-egy, Kossuth illetve Széchenyi arcképét ábrázoló jelvényt is kap a kitüntetett.

A Nagydíjat Kodály Zoltán (1952-ben és 1957-ben), Reisz Frigyes matematikus (1953), Lukács György filozófus (1955), Lyka Károly művészettörténész (1963) és Kosáry Domokos, akadémikus (1996) vehették át.


Adományozások:
1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 19571958 1959 1960 1961 1962 1963
Kossuth-díj 110 90 81 86 92 107 97 81 71 59 31 27 19 25 31 33

1965 1966 1970 1973 1975 1978 1980 1983 1985 1988
Kossuth-díj 17 8 19 18 16 17 11 7 17 10
Állami-díj 49 30 101 101 188 207 141 106 144 ?

1990 19911992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999
Kossuth-díj 12+15ph 10 12 12 20 11 16 16 16 23
Széchenyi-díj 19+12ph 1413 23 9 27 23 25 3 23

20002001 20022003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
Kossuth-díj 2619 1316211922+12122-1 2019
Széchenyi-díj 1818162023 212218181620
(A megosztott díjaknál minden személyt külön számítva)


1948-98 között összesen 1325 Kossuth díjat,1167 Állami díjat és 219 Széchenyi díjat adtak át.

Eddig közel másfél ezer Kossuth díjat adtak ki az alapítás óta eltelt ötven évben, tekintélyét az is növeli, hogy 1990 óta szakmai testület javaslatára adnak Kossuth?díjat (és Széchenyi?díjat) annak, aki a tudományok, a műszaki alkotások, a kutatás, a műszaki fejlesztés, a kulturális és művészeti alkotások, a gyógyítás, az oktatás?nevelés terén kivételesen magas színvonalú, példaértékű, nemzetközileg elismert eredményt ér el.






A művészeti élet kiemelkedő egyéniségei Érdemes és Kiváló címet is elnyerhetnek.



VISSZA A NYITÓLAPRA