A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG (1946-1948) KITÜNTETÉSEI

1946 február elsejével Magyarország államformája köztársasaság. A háború után élt a remény, hogy demokratikus úton bontakozik ki az ország. Az államhatalom újragondolta és szabályozta kitüntetési rendszerét. Még nem tagadott meg mindent múltból, kitüntetéseinek szimbolikájából, de az alapítások körüli huzavonában és az adományozásoknál már egyre inkább jelentkezik a kommunista párt szempontjainak érvényesülése.


1946 évi VIII. törvénnyel alapítják a Magyar Szabadság Érdemrendet
Ezt a kitüntetést 1953 ig adományozták, majd 1957 novembere és 1958 áprilisa között újra adományozásra került.
Az ezüst és bronz fokozatú kitüntetésnek korai tipusa már sejteti a majdani uralkodó szimbolumot, az ötágú csillagot.
3978 darab adományozására került sor.
Voltak akik mind az ezüst mind a bronz fokozatot megkapták.





1946 júniusában a Magyar Köztársasági Érdemrendet és Érdemérmet alapították. Ennek a kitüntetésnek egyes fokozatai még az 1922-ben alapított Magyar Érdemrend verőtöveivel készültek, szalagja, zománcozása és középpajzsa azonban megváltozott.
1949-ben azután ez a kitüntetés formájában, alakjában "átlényegült" Magyar Népköztársasági Érdemrenddé.
1953-ban ezt a kitüntetést is megszüntették.








A lerombolt hidak helyreállításában résztvevőknek, illetve a Kossuth híd megépítői számára készítettek kitüntetést.
A köztársasági elnök 303/1946 számú határozatával alapította a Kossuth hid emlékérmet. Melyből kb 900 db adományozás történt.

1947-ben a Magyar Köztársasági Sportérdemérem alapítására került sor. Ez a kitüntetés három fokozatú volt. Az 1950 évi módositásáig 160 darabot adtak ki.

Az 1947 ben alapított Közbiztonsági Szolgálati Jel arany, ezüst, bronz fokozattal (összesen mintegy 7300 db) került adományozásra 1951-ig

1948.XV törvénnyel alapították a Magyar Munka Érdemrendet és Érdemérmet, melynek adományozása 1953-ig történt.













Az 1848-49 évi forradalom centenáriuma alkalmából több kitüntetés is született.


A Köztársasági Elnök elismerésének Koszorúja a szabadságharc ideiglenes érdemrendjének alakjára emlékeztet.
Az arany, ezüst és bronz fokozatü kitüntetést 1949 ig adományozták, ez alatt 306 személy részesült ebben az elismerésben.







A Kossuth Érdemrend alapításáról az 1948. évi XVII. törvény rendelkezett.
Az első osztályát eredetileg vállszalagon, a második osztályát nyakban viselték
Késöbb ezek helyett csak különböző méretü csillagot viseltek
I.fokozat
II.fokozat
III.fokozat
19
24
48


A KOSSUTH DIJ alapítására is ebben az időben került sor.
Ez az a díj mely azóta is él, és néha ugyan devalválódott az adományozás szempontrendszere, de mind a mai napig az egyik legelismertebb elismerése a művészeti élet teljesítményeinek.






A 48-as diszérem kizárólag a centenárium évében került adományozásra az Államrendörség illetve a Honvédség állományában
Azok részesültek ebben a kitüntetésben akik a "demokratikus tudat" fejlesztésében jelentős erdeményeket értek el.
Ilyen személyt a honvédségnél 983, a belügyminisztérium kötelékében 1937 személyt találtak.






Elgondolkodtató, hogy a "demokratikus Magyarország" megteremtése érdekében dolgozó, magukat kommunistának valló, ezen időszakban egymást és önmagukat a legmagasabb kitüntetésekben részesítők egyik fele (Rákosi Mátyás (Kossuth Érdemrend I.o, Magyar Szabadság Érdemrend), Münnich Ferenc (Kossuth Érdemrend III.o. Magyar Szabadság Érdemrend), Kádár János (Kossuth Érdemrend II.o.),...) kezdeményezte késöbb a másik rész (Rajk László (Kossuth Érdemrend I.o., Magyar Szabadság Érdemrend), Nagy Imre (Kossuth Érdemrend I.o.), Maléter Pál (Magyar Szabadság Érdemrend),...) likvidálását...




VISSZA A NYITÓLAPRA