NŐI KITÜNTETÉSEK

Ahogy a szerzetes rendek kialakulásával egyidőben női szerzetes rendek is megalakultak, ugyanúgy a lovag és érdemrendek között olyan rendek is megalakultak, melyeknek tagjai csak nők lehettek, illetve amelyet csak nők kaphattak meg.

A magyar vonatkozású kitüntetések történetében is találhatunk ilyen rendeket, kitüntetéseket.
A XX. században már a díjak, kitüntetések adományozásánál nem tettek különbséget nemek szerint.



CSILLAGKERESZTES REND
1668-ban alapította III Ferdinánd özvegye, és még ebben az évben IX. Kelemen pápa jóváhagyta a rend alapítását.

A rend "legfőbb törvénye a szentkereszt imádása és a lelki élet ápolása, továbbá a jótékonyság előmozdítása."
A rendbe való felvétel ősi próbához volt kötve, a pályázónak 16 nemesi őst kellett igazolnia. A folyamodnak férjes, római katolikus vallásúnak kellett lennie.
1790-1900 között a rendnek mintegy 1600 tagja volt.






ERZSÉBET REND
Ferenc József 1898 szeptember 17-én felesége emlékére és Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére alapította a rendet és a hozzá kapcsolódó érmet. "Azon óhajtól vezérelve, hogy oly férjes nőket és hajadonokat, akik hivatáskörükben kitünnek, vagy maguknak emberbaráti, vallási vagy jótékonysági téren a közjó iránt érdemeket szereznek, megelégedésünknek és jóakaratunknak valami látható jelében részeltethessünk.."
1915-ben a rendnek 185 tagja volt, ebből magyar 110



VÖRÖSKERESZT


A nemzeti Vöröskereszt szervezetek munkájában a nők mindenhol oroszlánrészt vállaltak.
A Vöröskereszt kitüntetéseit a nők nem a háromszögletü szalagon, hanem szalagcsokron viselték.






ANYASÁGI ÉRDEMREND

1951-ben alapították és 1957-ig adományozták azoknak az anyáknak "akik hat, vagy ennél több gyermeket hoztak a világra és neveltek fel, s ezzel hozzájárultak az ország népességének gyarapodásához..."
Érdemrend I.fokozat 11 gyerekes édesanyának, az Érdemérem IV. fokozata hat gyerekes édesanyának adományozták.