Ahogy a szerzetes rendek kialakulásával egyidőben női szerzetes rendek is megalakultak, ugyanúgy a lovag és érdemrendek között olyan rendek is megalakultak, melyeknek tagjai csak nők lehettek, illetve amelyet csak nők kaphattak meg. A magyar vonatkozású kitüntetések történetében is találhatunk ilyen rendeket, kitüntetéseket. A XX. században már a díjak, kitüntetések adományozásánál nem tettek különbséget nemek szerint. A rend "legfőbb törvénye a szentkereszt imádása és a lelki élet ápolása, továbbá a jótékonyság előmozdítása." A rendbe való felvétel ősi próbához volt kötve, a pályázónak 16 nemesi őst kellett igazolnia. A folyamodnak férjes, római katolikus vallásúnak kellett lennie. 1790-1900 között a rendnek mintegy 1600 tagja volt.
A nemzeti Vöröskereszt szervezetek munkájában a nők mindenhol oroszlánrészt vállaltak. A Vöröskereszt kitüntetéseit a nők nem a háromszögletü szalagon, hanem szalagcsokron viselték. 1951-ben alapították és 1957-ig adományozták azoknak az anyáknak "akik hat, vagy ennél több gyermeket hoztak a világra és neveltek fel, s ezzel hozzájárultak az ország népességének gyarapodásához..." Érdemrend I.fokozat 11 gyerekes édesanyának, az Érdemérem IV. fokozata hat gyerekes édesanyának adományozták. |