Az érdemek jutalmazására az uralkodók a XVIII. századtól ÉRDEMRENDEKET alapítottak. Ezeket még nagyjából a lovagrendek mintájára hivták életre. Rendi szervezettel, rendi ruhával, ünneppel. Alapitásukkor ezek a rendjelvényeket csak nemesi származásúak kaphatták meg. A Habsburg uralkodók is éltek ezzel a lehetőséggel. Az uralkodó ház házi rendje az ARANYGYAPJAS REND volt. Mária Terézia a KATONAI MÁRIA TERÉZIA RENDET és a SZENT ISTVÁN RENDET alapította. 1808-ban I. Ferenc király alapította az apjáról elnevezett rendet. A rendet "minden személy elnyerheti, polgári vagy katonai, aki olyan érdemeket szerzett, mely az állam és az uralkodóház javát előmozdítják, lehet az a tudomány terén, vagy közhasznú munkálatokkal, vagy vállalatokkal, de ezenkívül még azt is kívánják, hogy feddhetetlen magaviseletű legyen. A rend tagjainak száma nincs meghatározva." A rend alapszabályát többször módosították. 1918-ban a rend már négy osztályú volt. Nagykereszt, első osztály, középkereszt, lovagkereszt. Ritkán adományozott kitüntetés volt. Az első világháborúban a m.kir. honvédség kötelékében 230 adományozás történt. Napóleon az olasz királyság alapításával (1805. június 5) kapcsolatban hívta életre. A rend nevét a lombardiai koronáról- a monda szerint Krisztus egyik keresztszögéből kialakított - vasabroncsról kapta. Amikor lombard királlyá koronázták V.Ferdinándot, akkor a Vaskoronarend a Habsburg ház által adományozott renddé lett. Az olasz királyságnak is megvolt a maga (lombard koronáról elnevezett) Korona Rendje. A VASKORONAREND tagjainak létszámát eleinte korlátozták. Később ezt a korlátozást megszüntették. A rend jelvényeit (I., II., III.osztály) 75 "béke" év alatt mintegy 4600-an kapták meg. A világháborúban csaknem 7000 adományozás történt. A m.kir. honvédség kötelékében 1236. Trónralépésének első évfordulóján alapította Ferenc József a róla elnevezett rendet, mellyel "születés, rang és vallásra való tekíntet nélkül" kivánta az arra érdemeseket jutalmazni. A rendnek négy fokozata volt, elsődlegesen polgári illetve katonai tisztviselők részére adományozták. A m.kir. honvédség kötelékében az első világháború alatt kb. 1050 adományozás történt. A FERENC JÓZSEF REND-hez kapcsolódott a polgár és katonai érdemek jutalmazására szolgáló (legénységi állományúaknak is adományozható) ÉRDEMKERESZT család. Ezek adományozása a m.kir. honvésdég kötelékében az első világháborúban:
1849 októbere és 1918 februárja között több módosítással alakult ki ez a kitüntetés család, melyet tisztek nyerhettek el. A Monarchia idejében egy kitüntetés magasabb fokozatának elnyerése esetén a korábbi, alacsonyabb fokozatot le kellett tenni. A kitüntetés változatainak sokasága mutatja, hogy a kardos, vagy csak hadiékítményes alacsonyabb fokozatú kitüntetésnek szinte nagyobb becse volt mint a magasabb fokozatú alap kitüntetésnek. Minden rendjelnél megvolt a lehetőség arra, hogy az alacsonyabb fokozat kardjaival, hadiékitményével feldíszitsék az elnyert magasabb osztály jelvényét. A legteljesebb variációt a Katonai Érdemkeresztnél figyelhetjük meg. A világháború alatt a m.kir. honvédség kötelékében 5 elsőosztályú, 34 másodosztályú és 5590 harmadosztályú Katonai Érdemkeresztet adományoztak.
"kik a világháború alatt és azzal kapcsolatban a polgári életben kiváló buzgalommal és feláldozó munkával érdemeket szereztek és ezáltal kitüntetésre méltóvá váltak." Már 1801-be megalapították a lekészek számára adományozható érdemkeresztet, Piis meritis arany (I.o) és ezüst (II.o) fokozattal. Az első világháborúban szolgálatot teljesítő csaknem 4000 tábori lelkész közül azok kapták meg ezt a kitüntetést: "...kik a csata helyén vagy pedig az ellenség elött lelkészi kötelezettségüket veszedelmek között teljesítették és olyankor kitüntették magukat." |