|
A Monarchia széthullása után, a megcsonkítottan függetlenné vált ország vezetőinek az érdemek jutalmazására a hagyományokon alapuló, saját kitüntetési rendszerét is ki kellett alakítania. Példának a Monarchia 150 év alatt kialakult, kiteljesedett kitüntetési rendszere szolgálhatott, de a jutalmazni kivánt teljesítmények jellege is befolyásolta az új kitüntetési rendszer kialakulását. 1920 augusztusában életre hívott Vitézi Rend tagságát a világháborúban, és a forradalmak alatt szerzett érdemek alapján lehetett elérni. 1922 márciusában azok jutalmazására alapították a MAGYAR VÖRÖSKERESZT DÍSZJELVÉNY-ét, akik a "Magyar Vörös Kereszt körül, a közegészségügy és a közjótékonyság terén érdemeket szereztek." 1922 június 14-én a Kormányzó Úr a Magyar Érdemkeresztet és a Magyar Érdemérmet alapította. A kitüntetéscsalád kiforrott, egységes rendszert alkotott, ennek ellenére az alapszabályt több alkalommal kiegészítették módosították. A szélesedő talpú zöld szegélyű fehér zománcozású kereszt előlapjának középpajzsán hármashalmon kettőskereszt, hátoldalán a SI DEUS PRO NOBIS QUIS CONTRA NOS 1922 felirat található. 1929-től rendszeresítették a kisdiszítményt, (a lovagkereszt szalagján a magasabb fokozat jelzését). 1932-től egyidejűleg több fokozat is viselhetővé vált. 1935-ben megszüntették a Magyar Érdemkereszt (MÉK) V.osztályát, a MÉK-et pedig MAGYAR ÉRDEMREND-re változtatták. 1939-ben a rendi lánc rendszeresítése mellett a kitüntetés hadi kitüntetésként való adományozását is lehetővé tették.
A magyar kiráyi honvédség állományában 1924-1945 között történt adományozások ranghelyzethez való kapcsolódása jól megfigyelhető.A hadiszalagos kardos adományozásoknál már látható, hogy az adományozásoknál az érdem, és nem a ranghelyzet dominált. |