1920 augusztus 10 Vitézi Rend 1922 március 30 Magyar Vöröskereszt Díszjelvénye 1922 június 14 Magyar Érdemkereszt 1923 március 29 Katonai Szolgálati Jel 1929 május 26 Magyar Háborús Emlékérem 1930 október 11 Corvin Lánc, Corvin Koszorú 1931 március 31 Hadirokkant jelvény 1936 június 25 Toldi Miklós Érdemérem 1938 augusztus 20 Szent István Rend alapszabály kiegészítés 1938 november 4 Katonai Mária Terézia Rend alapszabály kiegészítés 1938 november 4 Felvidéki Emlékérem 1939 április 14 Vitézségi Érem 1940 október 1 Erdélyi Emlékérem 1940 december 11 Nemzetvédelmi Kereszt 1941 szeptember 16 Délvidéki Emlékérem 1941 november 24 Tűzkereszt 1942 szeptember 12 Tiszti Arany Vitézségi Érem 1943 március 17 Magyar Szent Korona Rend 1944 március 1 Polgári Honvédelmi Érdemkereszt Az első világháború és az azt követő békediktátum sok szenvedést hozott az országra és az egyes egyénekre. Az emberbaráti, karitatív munkában szerzett egyéni (és intézményi) érdemek elismerésére alapították a Magyar Vöröskereszt Díszjelvényt:
A Legénységi Szolgálati Jel három osztályú volt. Az I.osztályú 20 év szolgálat alapján, a középmezőben XX jelzéssel, a II.osztályú 10 évi szolgálat alapján, X jelzéssel, a III. osztályú pedig 6 évi szolgálat alapján VI jelzéssel került adományozásra
A Berlini Olimpia adta az indíttatást arra, hogy a sport és testnevelés terén szerzett érdemeket megjutalmazzák. 1936 júniusában három fokozattal alapították a Toldi Miklós Érdemérmet. Az ismételt adományozást a szalagra helyezett ezüst babérág jelezte. 1938-ban került sor arra, hogy a Szent István Rend és a Katonai Mária Terézia Rend alapszabályát módositsák, miszerint: A Katonai Mária Terézia Rend kiskeresztjét 1 A Szent István Rend nagykeresztjét 2 A Szent István Rend középkeresztjét 1 alkalommal adományozták
1940 december 11 alapította a Kormányzó Úr a NEMZETVÉDELMI KERESZT-et, azok azon személyek érdemeinek méltatására: "..akik akár a magyarországi kommunizmus súlyos megpróbáltatásának idejében, akár a hazánktól elszakított és utóbb a Szent Koronához visszatért területeken ... töretlen magyar hittel küzdöttek .... a magyarság és Magyarország fennmaradása érdekében ..." Ez az egyetlen kitüntetés, melynek adományozását illetve viselését mind Szálasi (1944 november), mind az Ideiglenes Kormány (1945 június) rendeletileg betiltotta. A háborúba lépés után a "...háborúban való részvétel és haza védelmében szenvedett sebek ....méltatására" alapították a TŰZKERESZT-et.
A csak külföldiek részére adományozható MAGYAR SZENT KORONA REND-et 1943 március 3-án alapították. A Rend Fokozatai: A Magyar Szent Korona Rend nagykeresztje A Magyar Szent Korona Rend középkeresztje a csillaggal A Magyar Szent Korona Rend középkeresztje A Magyar Szent Korona Rend tisztikeresztje A Magyar Szent Korona Rend lovagkeresztje A Magyar Szent Korona Rend aranykeresztje A Magyar Szent Korona Rend ezüstkeresztje A Magyar Szent Korona Rend bronzkeresztje A hátország hadszintérré alakulása során a légoltalom terén egyre több áldozatos munkára volt szükség. 1944 március 1-én alapították a POLGÁRI HONVÉDELMI ÉRDEMKERESZT-et, arany, ezüst, bronz fokozattal. A szalagra a személyes példaadással véghezvitt cselekedetek esetén babérágat, levente részére történő adományozásnál a levente jelvényt helyeztek. |